Visszavette Aszad Aleppót, de a mészárlás folytatódik

Kedd éjjel tűzszünet jelentettek be a harcoló felek Szíria egykor gazdag nagyvárosában, Aleppóban. A harcokról és az erőviszonyokról sokat elmond, hogy a szíriai város elfoglalását nem is a szír rezsim, hanem az orosz ENSZ-nagykövet jelentette be.A török és orosz közvetítéssel tető alá hozott megállapodás valódi eredménye egyelőre azonban kétséges.

A megállapodás szerint a város egykor lázadók által védett területeiről szabad elvonulást kapnak a fegyveresek, és a távozni szándékozó civilek is. Ehhez buszok jelentek meg a városban. A konvoj azonban nem indult el, korai hírek szerint azért, mert a szír erők sérült katonáit szállítják el elsőként. Később a tűzszünet megszegése volt az indok.

A BBC viszont szerda délután már újra heves bombázásról számolt be, azaz folytatódott az a kíméletlen harc, ami meghatározta a város elmúlt egy évét. Lövöldözést jelentettek a város több pontjáról, majd a város lázadók által uralt területeit ágyúzták. Szerda esti hírek szerint a városban tanokat is bevetettek, és újabb légicsapásokról is beszámoltak.

Az ENSZ emberi jogi biztosa szerint a bombázás újrakezdésével Aszad és szövetségesei vélhetően háborús bűnöket követnek el, írja a Reuters. 

Sok helyi ennek ellenére ingóságaival együtt a kitűzött helyekre gyűlt, hogy mielőbb elhagyhassa a várost, de a jelentések szerint a többség nem bízott a kormányerők ígéreteiben, és inkább otthon maradt. A buszokat szerda délutánra vissza is hívták a helyszínről.

Folytatódtak a kivégzések

A félelemnek volt alapja: a területen dolgozó emberi jogi szervezetek a szír kormány oldalán harcoló erők kegyetlenkedéseiről számoltak be. Az ENSZ információi szerint kedden a kormányerők tömeges kivégzéseket hajtottak végre, amelyek során legalább 82 embert öltek meg a fegyveresek. Az orosz és szír fél tagadta a híreket.

Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov nem tulajdonított nagy jelentőséget a jelenleg is folyó összecsapásoknak. "A lázadók feladják a harcot az elkövetkező 2-3 napban" - idézte szavait a BBC. A török elnök, Recep Tayyip Erdogan úgy vélte viszont, törékeny tűzszünetről van szó.

A beszámolók szerint  a városban továbbra is humanitárius katasztrófahelyzet uralkodik: november végére az ostomlottak kevesebb, mint 10 százalékához jutott el az élelmiszer-, gyógyszer- és ivóvízsegély.

Az Eiffel-torony elsötétedik Aleppóért

Európa több városa is megemlékezik Aleppó tragédiájáról. Az Eiffel-torony fényeit szerda este lekapcsolják, jelentette be Párizs polgármestere, Anne Hidalgo. Eközben több városban tüntetések kezdődtek a város lakóiért.

Tömegek tüntettek az orosz nagykövetség előtt Berlinben és Isztambulban. Londonban a Downing streeten gyűltek össze a demonstrálók.

Így lett a gazdag városból romhalmaz

Aleppó a polgárháború előtt 2,5 milliós város volt, Szíria legnépesebb települése, a szunnita-arab Damaszkuszhoz képest egy soknemzetiségű, sokvallású metropolisz. Az Arab Tavasz 2011-es tüntetéshulláma Aleppót kevésbé rázta meg, a polgárháború szele csak 2012 nyarán legyintette meg a várost. Ekkor nyomultak be az Aleppó körüli településekről ellenzéki harcosok a város keleti felébe és a város környéki katonai bázisokra.

Az Aszad-rezsim az azóta megszokott megkülönböztetés nélküli bombázással és tüzérségi tűzzel reagált.

2013-ban a polgárháborúba frissen bekapcsolódó Hezbollah líbiai síita gerilla/terrorszervezet harcosaival és szíriai kormányhű milíciákkal kiegészülve kormányzati offenzíva indult a katonai bázisok visszaszerzéséért, de az ellenzéki ellencsapásoknak köszönhetően az Aleppón átkacskaringózó frontvonalak lényegében befagytak.

A harci helyzetet bonyolította, hogy a két fél kötött egyensúlyozó kurd milícia, az YPG szilárdan megszállva tartotta az aleppói kurd negyedet, és 2013-tól északkelet felől megjelentek a felívelőben lévő Iszlám Állam dzsihadistái is, akik sorra vették be Aleppó keleti elővárosait.

Aleppó a polgárháború előtt 2,5 milliós város volt, Szíria legnépesebb települése, a szunnita-arab Damaszkuszhoz képest egy soknemzetiségű, sokvallású metropolisz. Az Arab Tavasz 2011-es tüntetéshulláma Aleppót kevésbé rázta meg, a polgárháború szele csak 2012 nyarán legyintette meg a várost. Ekkor nyomultak be az Aleppó körüli településekről ellenzéki harcosok a város keleti felébe és a város környéki katonai bázisokra. Az Aszad-rezsim az azóta megszokott megkülönböztetés nélküli bombázással és tüzérségi tűzzel reagált. 2013-ban a polgárháborúba frissen bekapcsolódó Hezbollah líbiai síita gerilla/terrorszervezet harcosaival és szíriai kormányhű milíciákkal kiegészülve kormányzati offenzíva indult a katonai bázisok visszaszerzéséért, de az ellenzéki ellencsapásoknak köszönhetően az Aleppón átkacskaringózó frontvonalak lényegében befagytak.

A harci helyzetet bonyolította, hogy a két fél kötött egyensúlyozó kurd milícia, az YPG szilárdan megszállva tartotta az aleppói kurd negyedet, és 2013-tól északkelet felől megjelentek a felívelőben lévő Iszlám Állam dzsihadistái is, akik sorra vették be Aleppó keleti elővárosait.

A városban vallási fanatikusokból addig sem volt hiány: kormányoldalon a Hezbollah mellett - az Aszad-rezsim 2015 közepére mutatkozó kimerülésére reagálva – iráni parancsra egyre több Irakból átdobott síita milícista jelent meg, de mára az iráni elitalakulat, a Forradalmi Gárda is ezres nagyságrendben képviselteti magát az Aleppó körüli harcokban. A rendkívül széttagolt ellenzéki koalíciótagjai között pedig már a kezdetektől ott harcoltak a szíriai al-Kaida-szárny, az An-Núszra Front dzsihadistái, de az olajmonarchiák támogatásának köszönhetően az évek során több más, mérsékeltebb iszlamista milícia is fontos szerepet kapott a harcban. Becslések szerint az an-Núszra jól kiképzett és harcedzett alakulatai az összes ellenzéki katona alig 20 százalékát tehetik ki, de jelenlétük és az ellenzékkel való taktikai – és taktikus - együttműködésük jó alapul szolgált Putyinnak és Aszadnak, hogy az aleppói ellenzéket en bloc leterroristázzák.

Az alacsony intenzitású, de fel-fellángoló állóháború a békeidőben csodálatos várost romhalmazzá változtatta; történelmi városfalait szétlőtték, legendás piacát tűz emésztette el. A pusztításban mindenki részt vett. A kormánycsapatok és az orosz légierő elsősorban a rendszeres bombázásokal, melyek a bevetett robbanószerek alapján tudatosan a civil lakosság moráljának megtörésére, illetve a civil infrastruktúra – például a kórházak - elpusztítására törekedtek.

Az iszlamisták pedig a történelmi emlékek - mint a húszas évekbeli Nagy Szeráj vagy a Kuszruvijah-mecset - tudatos megsemmisítésében jeleskedtek. Aleppó a szíriai menekültek egyik fő kibocsátó régiójává vált.

Az oroszok közbelépnek

Az erők egyensúlya 2015 végén, az Aszadot támogató orosz intervencióval tört meg. A névleg a terroristákat, de valójában az Aszad-ellenes erőket célzó légioffenzívának köszönhetően 2016 február elejére sikerült elvágni a város keleti, ellenzéki negyedeit az egyik legfontosabb ellenzéki szponzornak számító Törökország felé tartó korridortól.

A februári fegyverszünet 53 napját követően egyre szorult a hurok Aleppó ellenzéki része körül, és igazából nem volt kérdés, hogy a város előbb-utóbb Aszad kezére jut majd, de még a nyáron is legalább 300 ezer ember élt az alig 6-7000 milicista által védett ellenzéki negyedekben.

(index.hu)