Düledező házak közül nő ki a bánffyhunyadi cigánypalota-negyed

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

Aki az elmúlt huszonöt évben átautózott a Bánffyhunyadon, az nem tudta nem észrevenni a keleties stílusban épülő, fénylő bádogtetővel ellátott emeletes házakat. Az egymás hegyén-hátán álló épületek olyanok, mint a barcelonai Sagrada Família: folyton építik, de sosem fejezik be őket. A cigány családok tulajdonában lévő, kastély méretű lakok státuszszimbólumok lennének, de a pompát nem mindenhol lehet felfedezni. A megalománia mellett ott a lepukkantság is.


Bánffyhunyad Románia egyik legforgalmasabb, Nagyváradot és Kolozsvárt is összekötő útja mellett fekszik. A kilencezres város Kalotaszeg történelmi központja, ahol azonban ma már egyre kevesebb magyar lakik. A románok mellett a cigányok aránya is megnövekedett. Utóbbiak az 1990-es évek elejétől kezdték felhúzni sajátos stílusú épületeiket, mert ekkortól kezdve költözhettek be a településre a rézműves cigányok.

Az általában háromszintes, emelt és díszes tetőzetű házakat a legtöbben cifra palota vagy – a lakóik miatt – cigánypalota néven ismerik. Ritka az olyan ház, amelyiknek jut idő és pénz a berendezésére is, többségüket be sem vakolják.

Bánffyhunyadon nincs elitnegyed, a düledező parasztházak mellé gondolkodás nélkül felhúznak egy négyemeletes palotát is, látszólag minden építési szabályt és jó érzést mellőzve. Megkérdeztük az egyik tulajdonost, hogy mit szólnak ehhez a helyi hatóságok. A férfi azt válaszolta: volt, hogy szóltak az épületek magassága miatt, persze nem neki, de sokat nem kekeckednek az építőkkel.

A településen elvileg már több mint száz palotára adtak ki építési engedélyt. A tervek persze legtöbbször nem egy óriási házról szólnak, a kivitelezés során születik valami egészen más, jóval nagyobb, sokszor statikailag is veszélyes épület.

A paloták egyértelműen a hivalkodásról, rongyrázásról szólnak. A családok egymásra licitálva akarnak minél díszesebb és nagyobb épületeket felhúzni, aztán a maguk ízlése szerint berendezni. A világ összes közhelyszámba menő műalkotásának gipsz- és egyéb másolatai, az arany és aranyozás bátor alkalmazása, a kínai vázát kőoroszlánnal keverő válogatás sokaknak giccsesnek hat, de hiba volna egyszerűen megbélyegezni ezt a stílust.

A cigánypaloták között járva akár egy filmstúdió díszletei között is lehetnénk, annyira valószerűtlen az egész. A zavarunkat csak fokozza, hogy szinte csak jobb kormányos, angol és ír rendszámú autókba botlunk, és az is, hogy öt-hat éves gyerekekkel is simán el lehet csevegni angolul.

Az ok elég egyszerű: a bánffyhunyadi romák közül sokan Írországban és Nagy-Britanniában dolgoznak. A palotáikat is az ott keresett pénzből húzzák fel. Haza leginkább csak nyáron járnak, tehát az otthonaik üresek, emiatt még nehezebb megérteni, miért van szükségük ilyen méretes épületekre.

A palotás cigányok zárt közösséget alkotnak, nehezen állnak szóba idegenekkel. Azt pedig főleg nem szeretik, ha újságírók kérdeznek felőlük. A Daily Mail és a BBC is cikkezett már arról, hogy némelyikük nem feltétlenül tisztességes úton szerzi a pénzt – zsebtolvajlásról, koldusmaffiáról, fémlopásról is írtak. A helyiek pedig azt is beszélik, hogy a külföldön megkapott magas szociális segélyekből is elég sok pénzt tudnak hazautalni.

A házak legtöbbször Mekk mester módra épülnek, a tetőzetnek kell először jól kinézni, kap is nem kevés anyag felhasználásával bádogornamentikát, de hogy alatta mi van, már nem sokakat izgat. A falak évekig csupaszak maradnak, hiányoznak a nyílászárók, kerítésnek nyoma sincs.

Egy-egy palota százezer euróba is kerülhet, és a bútorok, valamint az épületek belső kialakítása is közel azonos értéket képvisel.

A tetőknek külön szimbolikájuk van, de még az ott lakók sem tudják mindig pontosan megfejteni a különböző díszek jelentését. A körbe foglalt háromágú csillag a legtöbb tetősisakon ott van. Ez hol egy az egyben a Mercedes-jelet másolja, hol elforgatva jelenik meg. Egy helyi lány szerint ez utóbbi régi cigány jelkép, ami a gazdagságra utal. Ahogy persze egy Mercedes birtoklása is a jólétet mutatja. Hogy az autóban gondolkodás átkerült a jelrendszerükbe, azt az itt-ott megjelenő négy karika is bizonyítja, tehát az Audi-jel szintén része a szimbólumrendszernek.

Az egyik tulajdonos apja azt mondta nekünk, egy háromszintes házban húsz szoba van, lent a nagyobb termek, ahol az ünnepekkor összejön a háromgenerációs család, a felsőbb szinteken pedig hálószobák vannak. Megmutatni nem tudta nekünk. Úgy vigyáz a házra, hogy annak kulcsai Írországban lévő fiánál vannak.

Ahogy egykor a főúri kastélyokban, itt is udvari asztalosokat és egyéb szakikat alkalmaznak. Az egyedi, nagy méretű bútorokat sokszor a házban rakják össze.

Mivel a tulajdonosok az év nagy részét külföldön töltik, a paloták többsége üresen áll. Sokszor még akkor is, ha Hunyadon vannak a tulajok. A régi, falusi életmódot idézve tisztaszobaként használják a palotákat, amiket csak nagyobb családi ünnepekre nyitnak meg. A mindennapi életük a palotához közeli, nem egyszer az összeomlás szélén álló kisebb házban zajlik.

A palotákban általában csak egy-két szobát cicomáznak ki, a többi teljesen puritán berendezésű, ha egyáltalán csinálnak vele valamit. A házát nekünk megmutató asszony büszkén mesélte, hogy Hunyadon csak két palota van teljesen berendezve, és az övé az egyik.

A palotaevolúció egyik része, hogy a tetőzet már nem sima, ezüstös bádog, hanem festett lapokból áll össze. A harsány épületszíneket nem mindenki szereti, a nagy tömegű, cikornyás formákért sem mindenki lelkesedik, pedig akár úgy is lehet tekinteni rájuk, mint egy új népi építészeti stílus képviselőire.

Lehet érdekesnek vagy ízléstelennek is nevezni a cigánypalotákat, de az biztos: mára Bánffyhunyad látványosságaivá váltak. Az útikönyvek is megemlékeznek róluk, és sokan megállnak az út mellett, hogy néhány képet lőjenek az építményekről.

(index.hu)

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek

Írja meg véleményét:

 

a hozzászólások felülvizsgálatát és törlési jogát fenntartjuk



idea 2016


árfolyam:
1 euro = 4.6669 RON
1 dollár = 4.0761 RON
100 forint = 144.25 RON