A CEU-ról és a Brüsszel elleni kampányról is vitázott Orbán Viktor az EP-ben

Számos olyan állítás szerepel a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! kampányában, amely nem felel meg a tényeknek, illetve rendkívül megtévesztő, az Európai Bizottság ezért "szilárd tények alapján" kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket - közölte Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén, amelynek egyik fő témája az alapjogok magyarországi helyzete volt.

Számos olyan állítás szerepel a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! kampányában, amely nem felel meg a tényeknek, illetve rendkívül megtévesztő, az Európai Bizottság ezért "szilárd tények alapján" kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket - közölte Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén, amelynek egyik fő témája az alapjogok magyarországi helyzete volt. Timmermans felszólalásával egy időben a bizottság közzétette honlapján a magyar nemzeti konzultációra adott válaszát. A négyoldalas dokumentumban pontról pontra végigvették és elemezték a kampányban szereplő állításokat. A holland politikus kiemelte, az Európai Unió nem "Brüsszelről" szól, ez egy olyan közös projekt, amelyet a tagállamok terveztek meg és irányítanak demokratikus döntések alapján. Az alelnök beszélt a felsőoktatási törvény vitatott módosítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárásról is, elmondta, hogy egyéb más kérdések is a bizottság "radarján vannak" , például a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok tervezett szigorítása vagy a romák helyzete. Hangsúlyozta: "csak akkor születhet konszenzus, akkor születhet megállapodás arról, hogy az EU-nak milyen irányba kell tartania, ha vitát folytatunk". Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője a bizottság által javasolt módosítások megfontolására kérte a felsőoktatási törvény kapcsán a vitán jelen lévő Orbán Viktor miniszterelnököt, szerinte ugyanis a bizonytalan helyzetbe került Közép-európai Egyetem (CEU) csak a munkáját akarja végezni. Az elmúlt 25 évben a CEU mindig is két diplomát adott ki Budapesten, a magyar diákok ennek az előnyét élvezték. Nem értjük, hogy ezt az előnyt miért veszik el tőlük - mondta a német politikus, hozzátéve, hogy a tudomány szabadsága az uniós alapértékek egyike, ezt be kell tartani és meg kell védeni. Weber Európa elleni "hangulatkeltésnek" nevezte a magyar nemzeti konzultációt, és rámutatott, az erős Magyarországhoz erős EU kell. Leszögezte, hogy nem szabad Magyarországon Európával riogatni az embereket. A konzervatív politikához, az Európai Néppárthoz tartozik az Európai Unió melletti elkötelezettség, ezért a néppártban nem szabad ezzel riogatni - jelentette ki. Hozzátette ugyanakkor: nem érti, a zöld frakció miért bírálja, hogy a magyar kormány tudni akarja, ki támogatja az országban működő civil szervezeteket, hiszen éppen a zöldek szoktak átláthatóságot követelni Brüsszelben. Kiemelte továbbá, hogy Orbán mindig részt vett a vitában, mindig reagált, és sokszor változtatásokat eszközölt, míg például a romániai korrupcióról szóló vitára a szocialista miniszterelnök nem jött el. Ennek kapcsán pedig felszólította az európai szociáldemokrata frakciót, hogy "ne mérjenek kettős mércével". A szociáldemokrata képviselőcsoportot vezető Gianni Pittella kijelentette, a magyar kormányfő nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy egy amerikai pénzügyi spekuláns érdekeit képviseli az Európai Parlament. Mint mondta, Orbán tudja, hogy az EP azon magyar hallgatók legitim elvárásait védelmezi, akik nem akarják, hogy megfosszák őket egy kiváló egyetemtől és annak képzéseitől. Véleménye szerint nem csupán a CEU-ról, hanem a tudomány, a kutatás, a kultúra védelméről van szó, amelyek a demokrácia alapját jelentik. Pittella szerint azzal, hogy Magyarország visszautasította a menekültek áthelyezését, úgy viselkedik, mintha az Európai Unión kívül állna. Az előnyök mellett meg kell osztani a terheket, az együttélés kötelezettségeit is - mondta. Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció részéről a lengyel Zdzislaw Krasnodebski szólt hozzá először a vitához, aki úgy fogalmazott, hogy nem kell a közép-európaiakat szabadságra és demokráciára oktatni. A magyarok már akkor a szabadság hősei voltak - ugyanúgy, ahogy a lengyelek, a csehek és a szlovákok -, amikor a Nyugat megalkudott a Szovjetunióval - közölte. "Évekig együtt dolgoztam a Közép-európai Egyetemmel. Nagyon komoly tudós emberek dolgoznak ott, de az egyetemnek egyértelmű ideológiai profilja van, és alapítója politikai ambíciókkal rendelkezik" - mondta a képviselő, aki szerint ilyen feltételekkel számos helyen, Franciaországban, Olaszországban, Németországban nem is alapíthattak volna egyetemet. Hangsúlyozta: frakciója ellenez minden olyan vitát, amelynek során egy országot próbálnak meg pellengérre állítani. A liberálisokat vezető Guy Verhofstadt azt hangoztatta, hogy a magyar kormány megsérti az uniós alapelveket, "zaklatja a civil szervezeteket, elüldözi a kritikus sajtót, falakat épít, vissza akarja állítani a halálbüntetést, és most úgy döntött, hogy bezár egy egyetemet". "Milyen messzire fog még elmenni Orbán, könyveket fognak égetni a Kossuth téren?" - tette fel a kérdést volt belga miniszterelnök, aki szerint Orbán mindenhol, mindenkiben ellenségeket lát: az energiaágazatban, a sajtóban, a civil szervezetekben és most az egyetemi világban. A liberális politikus kijelentette: nem egy büszke konzervatívot lát Orbán Viktor kormányfőben, hanem a "régi kommunista Magyarország megtestesülését", amelyet a gazdasági protekcionizmus, a túlzott nacionalizmus, az illiberális állam építése és az ellenségkeresés jellemez. A magyar miniszterelnök szerint alaptalanok a CEU bezárásáról szóló vádak Orbán Viktor szerint alaptalanok a Közép-európai Egyetem bezárásáról szóló vádak, a törvény ugyanis nem tesz mást, mint egységesíti a valamennyi magyarországi felsőoktatási intézményre vonatkozó szabályozást. A magyar miniszterelnök aláhúzta, a magyar szabályozás bezárja a spekulációk és visszaélések lehetőségét, átláthatóságot követel és felszámolja az európai egyetemekkel szemben eddig élvezett privilegizált helyzetet. Kijelentette, mint egy uniós tagország vezetőjének, kötelessége biztosítani, hogy az európai és a magyar egyetemek ne legyenek hátrányosabb helyzetben versenytársaiknál. A miniszterelnök az európai parlamenti képviselők hozzászólásaira válaszolva hangsúlyozta, Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek betartásával elsősorban Németországot, Ausztriát és Svédországot védi, mivel a menekültek csak áthaladni kívánnak Magyarországon. A kormányfő kijelentette, a magyar álláspont migrációs kérdésben világos: az illegális migrációt meg kell állítani, az Európai Unió területén kívül kell különválasztani a menekülteket a gazdasági migránsoktól, a bajba jutott emberek számára oda kell vinni a segítséget, ahol a baj van. Hangsúlyozta, a menekültek kötelező kvóta alapján történő áthelyezésének politikája megbukott, hiszen azok az államok sem hajtják végre, amelyek nem szegülnek szembe az uniós politikával. Ez egy rossz gondolat volt, amelyet abba kell hagyni és más megoldást kell keresni - tette hozzá Orbán. A magyar miniszterelnök kiemelkedő nemzetközi pénzügyi spekulánsnak nevezte Soros Györgyöt a plenáris ülését követő nemzetközi sajtótájékoztatóján. A magyar kormányfő szerint olyan spekulánsról van szó, aki - mint fogalmazott - tönkretette emberek tízmillióinak életét, amikor bedöntötte az angol fontot és megtámadott más valutákat. "Milliók szegényedtek el azért, hogy neki profitja legyen" - jelentette aki a miniszterelnök. Magyarországon nem is olyan régen azért büntették meg több száz millió forintra, mert spekulált a legnagyobb magyar pénzintézet ellen, és "csak egészen kicsin múlott, hogy nem ját sikerrel" - hangsúlyozta Orbán Viktor. A magyar kormányfő szerint nem szerencsés, hogy a szociális piacgazdaság talaján álló Európai Unió legfelsőbb vezetői úgy fogadnak egy ilyen spekulánst, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne. "Ez méltatlan az Európai Unió intézményeihez" - jelentette ki Orbán Viktor. Májusban az Európai Parlament állásfoglalást fogad el a magyar jogállamiság helyzetéről A szerdai ülés megnyitásakor a képviselők megszavazták, hogy az uniós parlament állásfoglalást fogadjon majd el májusban a magyar jogállamiság helyzetéről. Ezen állásfoglalás ellen szólalt fel Marek Jurek, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport egyik lengyel tagja, aki szerint "Európának elege van már a konfliktusokból", "nem szabad tovább mélyíteni a válságot", ezért nincs szükség erre a lépésre. Rajta kívül Marie-Christine Vergiat francia radikális baloldali képviselő is szót kért a szavazás előtt, aki ugyancsak ellenezte a parlament tervezett állásfoglalását, a képviselők többsége azonban jóváhagyta a kezdeményezést.

(transindex, MTI)