no
2024. április 27., szombat Zita napja
árfolyam:
1 euro = RON
1 dollár = RON
100 forint = 0 RON

Rekviem egy hadseregért

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

1943 január 12-én kora délelőtt, az urivi hídfőből indított szovjet offenzívával vette kezdetét az a véres és a 2. magyar hadsereg pusztulásával végződött ütközet, amely Don-kanyari tragédiaként él a magyar történelmi emlékezetben.


Halálos tavasz

A magyar kormány, személy szerint Bárdossy László miniszterelnök 1941 június 27-én a máig nem teljesen tisztázott hátterű kassai incidens után jelentette be a hadiállapotot Magyarország és a Szovjetunió között. Ennek az elsietett és átgondolatlan döntésnek lett az a következménye, hogy a német haderő  1941 decemberi, Moszkva előtt bekövetkezett veresége után a birodalmi kormány  az ország akkori lehetőségeit meghaladó, fokozott magyar katonai részvételt követelt a keleti fronton.

Joachim von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter 1942 január eleji budapesti látogatásán a teljes magyar haderő frontra vezénylését követelte. Végül, a német követelések egy részét leszerelve született meg a fokozott magyar részvétel jegyében a 2. magyar hadsereg felállításáról, és 1942 tavaszán a keleti frontra vezényléséről szóló döntés.

Téves az az elmúlt évtizedekben kialakított és  máig élő vélekedés, hogy az ország akkori vezetése ágyútölteléknek, és szándékosan rossz felszereléssel küldte ki a keleti frontra a 2. magyar hadsereg katonáit. Éppen ellenkezőleg, az ország akkori lehetőségeihez képest igyekeztek a lehető legjobban felszerelni a keleti hadműveletre kiválasztott magasabb egységeket. Más kérdés, hogy a magyar királyi honvédhaderő felszereltsége  a későn megkezdett, és be sem fejezett haderőfejlesztés miatt, nem érte el a kor haditechnikai színvonalát.

A 2. magyar hadsereg a szombathelyi IV., a pécsi III., és a miskolci VII. hadtestből, továbbá az 1. magyar páncéloshadosztály és az 1. repülőcsoport magasabb egységeiből állt, vitéz Jány Gusztáv vezérezredes parancsnoksága alatt. A 2. magyar hadsereg alakulatai 1942 április 17, és június 27 között vonultak ki a keleti frontra.

Komor jövőt suttogott a csendes Don

A 2. magyar hadsereg a báró Maximilian von Weichs vezérezredes parancsnoksága alatt álló B hadseregcsoport alárendeltségében számos véres katlancsata után, 1942 augusztus 25-ére fejezte be felvonulását a Donhoz. A német parancsnokság a sztálingrádi front szárnybiztosítására helyezte el a 2. magyar hadsereget a Don folyása mentén, közel 200 kilométer hosszú védelmi vonalon.  

Mivel a magyar hadtestek magasabb egységei úgynevezett könnyű hadosztályok voltak, ekkora kiterjedésű folyamszakasz védelmére eleve nem voltak alkalmasak.  ( A hadosztály a hagyományos hadrendben három teljes értékű összfegyvernemi ezredből, és további ezred illetve önálló zászlóalj szintű közvetlen egységekből áll, ezzel szemben a könnyű hadosztály lényegében dandárszintű magasabb egység, amelyben csak kettő összfegyvernemi ezred van.)

Jány Gusztáv hadseregparancsnok rögtön átlátta a rendkívül széthúzott arcvonal veszélyeit, hiszen nem maradt erő a mélységi védelmi lépcső kiépítésére; a magyar arcvonal gyakorlatilag papírvékonyságú volt.  Ráadásul, a nyári előrenyomulás során a magyar hadsereget komoly veszteségek érték, az utánpótlás és a feltöltés pedig késlekedett. Ezért Jány többször is erélyesen követelte a német parancsnokságtól az arcvonal lerövidítését, minden eredmény nélkül. Így köszöntött rá a 2. magyar hadseregre 1943 komor újéve.

Elszabadul a pokol

1943 januárjának első napjaiban baljóslatú csend ülte meg a behavazott Don partvidékét. Sztálingrád térségében a bekerített és súlyos veszteségeket szenvedett 6. német hadsereg élethalál-harcát vívta a túlerőben lévő Vörös Hadsereggel. Sztálingrád poklából azonban a magyar vonalakon egyelőre még semmit sem lehetett érezni.

Így virradt fel 1943 január 12-nek hóba süppedt reggele. Kora délelőtt a vészjósló csendet vad ágyúzás, és a – 30 fokos ködös hidegben harckocsik lánctalpainak csörgése verte fel. Az urivi hídfőből támadásba lendült a Csujkov hadseregtábornok parancsnoksága alatt álló, jelentős technikai és létszámfölényben álló 40. szovjet hadsereg.  A szovjet felderítés jól működött; a támadás súlypontja az éppen váltásban lévő III. hadtest vonalát érintette. Az elsöprő erejű szovjet rohamot a 7. könnyű hadosztály 4. ezrede próbálta felfogni, de rövid időn belül a túlerő nyomása alatt átszakadt a front.  Jány a hadsereg parancsnokságról azonnal felhívta von Weichs vezérezredest, és a tartalék, a német Cramer hadtest bevetését követelte a szovjet áttörés elreteszelésére. 

A déli, sztálingrádi és voronyezsi hadszíntér 1942/43 fordulóján

Forrás: wikimedia.org

A német parancsnokság helyi próbálkozásnak minősítve a szovjet áttörést, megtagadta a tartalék bevetését, egyedül csak a 700. páncélos csoportot vezényelte Uriv térségébe, mindössze 27 harckocsival és 9 rohamlöveggel. Azonban még ez a csekély erősítés sem érkezett be; a 700. páncélos csoport járművei elakadtak a nagy hóban. A magyar arcvonal beszakadt, és az alakulatok az ellenfél nyomása alatt megkezdték a visszavonulást.

Kiteljesedik a dráma a fagyos sztyeppén

Január 13-án a szovjetek újabb pihent jól felszerelt egységeket vetettek be az áttörés kiszélesítésére, és 10 kilométeres szélességben áttörték a III. hadtest  arcvonalát. A visszavonuló honvédek előre kiépített méylségi lépcső hiányában nem tudtak  új arcvonalat kialakítani, visszavonulásba, majd a szovjet T-34-esek rohamától megrémülve  helyenként  menekülésbe  kezdtek. A résen átrobogó jelentős túlerőben lévő szovjet erők északra kanyarodtak, és megkezdték  a III. hadtest bekerítését.

Magyar katonák a keleti fronton 1943 januárjában

Forrás: OSZK

Másnap a scsujei hídfőből is rohamra indult a szovjet haderő, egyidejűleg megtámadták és szétszórták a 8. olasz hadsereg védelemben lévő egységeit is. A Vörös Hadsereg  áttört alakulatai a magyar hadsereg hátába kerültek. A 2. magyar hadsereg támogatására kirendelt 700. páncélos csoportot szétszórták, csak 3 harckocsi és ugyanannyi rohamlöveg tudott visszavonulni. Von Weichs vezérezredes látva a fenyegető katasztrófát, engedélyt kért az OKW-tól (Oberkommando der Wehrmacht) a Cramer hadtest bevetésére. Berlin azonban Hitler parancsára hivatkozva megtagadta a több mint indokolt kérést, egyben továbbította a Führer direktíváját; a 2. magyar hadseregnek az utolsó emberig ki kell tartania állásaiban.

Stug III. német rohamlöveg a keleti fronton

Forrás: Bundesarchiv/Finke

Jány a "Führer befell" hallatán összeomlott, és megpróbálta szó szerint tartani magát Hitler parancsához, annak ellenére, hogy von Witzleben vezérőrnagy azt tanácsolta neki; ne törődjön Berlin ostoba utasításával, hanem cselekedjen a helyzetnek megfelelően, saját belátása szerint. Január 15-re a 2. magyar hadsereg arcvonala teljesen szétszakadt, a III. hadtestet és számos más egységet a szovjetek teljesen bekerítették. A helyzet kialakulásáért komoly felelősség terhelte a hadseregparancsnokot, Jány vezérezredest.  A 19. és 23. könnyű hadosztályok körzetében kitört a pánik, az arcvonal órák alatt felbomlott a túlerő rettenetes nyomása alatt, és a katonák rendezetlen tömegben vonultak vissza az üvöltő fagyos szélben, a fagyba dermedt pusztaságban.

A végzet hollószárnyai

Január 17-re a teljes 2. hadsereg felbomlott. Ekkor már hiába vetették be a Cramer hadtestet, a német csoportosítás is megsemmisült a szovjetek pörölycsapásai alatt. A III. hadtest maradványait a német II. hadtest alárendeltségébe helyezték megparancsolva, hogy fedezzék az elvonuló német alakulatokat. A magyar csapatok sem utánpótlást, sem pedig felszerelést nem kaptak a németektől.

Csujkov hadseregtábornok, a győztes szovjet 40. hadsereg parancsnoka

Forrás: wikimedia.org

Minősíthetetlen jelenetek játszódtak le a behavazott fagyos orosz pusztaságban, a németek megtiltották az utak használatát, amelyeken egységeik vonultak vissza, sőt még azt is, hogy a magyar bakák éjszaka a kíméletlen, közel – 40 fokos fagy elől a házakba húzódjanak, amelyeket ők foglaltak el. 

A 2. magyar hadsereg maradványainak tragikus visszavonulása a fagyos orosz sztyeppén

Forrás: wikimedia.org

A nyári ruházatban visszavonuló honvédek tömegesen fagytak halálra a rettenetes téli időben. Stomm Marcell altábornagy, a III. hadtest parancsnoka a hadtörténetben szokatlan parancsot adott ki; feloszlatta hadtestét azzal, hogy mindenki mentse az életét, ahogyan tudja. Jány végleg elvesztve uralmát idegein, január 24-én kiadta hírhedt hadparancsát, amelyben a legsúlyosabb retorziókat helyezte kilátásba a visszavonuló egységekkel, és halálra fagyott honvédekkel szemben. ( Az igazságtalan parancsot 1943 április 4-én Horthy utasítására visszavonta.) A 2. magyar hadsereg túlélői egészen február végéig folytatták a visszavonulást , többségük sohasem érte el a biztonságos vonalakat…

A magyar hadtörténelem leggyászosabb lapja

A 2. magyar hadsereg 207 500 fővel vonult ki a keleti frontra. 1943 március 3-án az összeírások szerint, a hadsereg létszáma 2913 tiszti, és 61 116 legénységi létszámból állt.  Ez volt a magyar történelem legnagyobb katonai veresége, emberben és haditechnikában ekkora veszteség még sohasem ért magyar csapatokat.  Csak egy jellemző adat: a 2. magyar hadsereg tüzérségi felszereléséből mindössze 6 löveg maradt meg. A túlélőket 1943 áprilisában hazaszállították, és a 2. hadsereg törzse hivatalosan április 30-val oszlott fel. Hetven éve máig nehezen feldolgozható trauma érte az országot…

origo.hu

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek



Reklam


k rmdsz
Uj Szo

PIACZ, apróhirdetések

Legális és megbízható hitelek Pénzügyi segítséget keres ésszeru feltételekkel, és 24 órán belül pénzre van szüksége (...)

Ingyenes hitelek vállalkozás indításához Komoly és gyors magánhitel Hitelt keres tevékenysége felélesztésére, akár egy projekt (...)

Loan Offer hello we Offer quick Loan.... Are you a businessman or a woman? Are you in any financial (...)

adj fel hirdetést
no
tmh
Reklam
Reklam
Reklam
k rmdsz
banyavidek