Történelmi pillanat: 53 év után újra elindult az ember a Hold felé

Több mint fél évszázados várakozás ért véget itthoni idő szerint csütörtök éjszaka: hivatalosan is elstartolt az Artemis–2-küldetés, minek keretén belül 53 év után ismét emberek merészkednek a Hold közelébe. A NASA eddigi legerősebb hordozórakétája, a Space Launch System (SLS) brutális erővel emelte az égbe az Orion űrkapszulát és annak négyfős, történelmi jelentőségű legénységét. Az Artemis–2-misszióval ráadásul nem csupán egy új űrkorszak vette kezdetét, de a fedélzeten utazó asztronauták a következő tíz napban olyan messzire merészkednek a mélyűrbe, ahol ember még sosem járt.

„És felszállás! Az Artemis–2 legénysége immár a Hold felé tart. Kezdetét veszi az emberiség következő nagy utazása” – ezekkel a szavakkal indította útjára Derrol Nail, a NASA szóvivője a történelmi küldetést a floridai Kennedy Űrközpontból, keleti parti idő szerint 18 óra 35 perckor. A drámai és lenyűgöző pillanatot azonban feszült percek előzték meg, az indulás ugyanis nem volt 100 százalékban problémamentes.

Váratlan hiba miatt csúszott a rajt

A visszaszámlálás során a mérnökök hibát észleltek az SLS rakéta repülésmegszakító rendszerével (Flight Termination System – FTS) kapcsolatban, amelynek felügyeletéért az Egyesült Államok Űrhadereje felel. Ez a rendszer lényegében egy kritikus önmegsemmisítő mechanizmus: ha a rakéta a felszállás során meghibásodna és lakott területeket veszélyeztető, letérő pályára állna, ez a rendszer robbantja fel a hordozóeszközt. Éles helyzetben az Orion űrkapszula ilyenkor automatikusan leválasztaná magát a rakétáról, és a vészmenekítő hajtóművek segítségével biztonságos távolságba repítené az űrhajósokat. A hibát sikeresen elhárították, az eredetileg kitűzött, magyarországi idő szerint 00:24-es rajtot azonban nem tudták tartani, helyette 11 perccel később, 00:35-kor emelkedett az égbe a legénység.

Mi vár a legénységre a következő napokban?

Bár az Artemis–2-küldetés során az űrhajósok nem fognak leszállni a Hold felszínére, a misszió egy hihetetlenül komplex, 10 napos, nagyjából 1,1 millió kilométeres űrutazást foglal magában, amelynek során megkerülik égi kísérőnket.

Az indítást követő első nap után a legénység a 2–4. napon a Hold felé tartó utazással tölti az idejét. Ez a fázis a rendszerek folyamatos teszteléséről szól. Az igazi izgalmak az 5. napon következnek be, amikor az Orion űrkapszula végrehajtja a holdmegkerülő manővert. A tervek szerint az űrhajó mintegy 7560 kilométerre (4700 mérföldre) halad majd el a Hold sötét, Földről sosem látható túlsó oldala mögött.

Ezzel a manőverrel az Artemis–2 legénysége történelmet ír: várhatóan megdöntik az Apollo–13 legénysége által 1970-ben felállított távolsági rekordot. Míg Jim Lovellék 400 171 kilométerre távolodtak el a mi bolygónktól, a mostani négy űrhajós nagyjából 402 ezer kilométeres távolságba jut, mélyebbre az űrbe, mint eddig bárki. A 6. és 10. nap között a kapszula megkezdi a visszatérést, amely a Föld légkörébe való tüzes belépéssel és az óceánra való landolással zárul.

Az út azonban rendkívüli kockázatokat rejt. A Hold megkerülésekor, annak túlsó oldalán a legénység időszakosan teljesen elveszíti a rádiókapcsolatot az irányítóközponttal. Ezenfelül az Orion a Föld mágneses mezejének védelmét elhagyva magas kozmikus sugárzásnak lesz kitéve, így a küldetés egyik fő célja épp annak tesztelése, hogyan védik meg a rendszerek az emberi szervezetet ebben az extrém környezetben.

A négy úttörő, aki megváltoztatja a történelmet

Több mint 50 éve, az Apollo-korszakban a Holdhoz utazó űrhajósok kivétel nélkül fehér, amerikai férfi katonai pilóták voltak. Ahogy arról korábban az Indexen is írtunk, az Artemis–2 legénysége azonban már a 21. századot, a nemzetközi összefogást és a sokszínűséget tükrözi.

A Mars felé vezető út első lépései

„A legjobb legénységet állítottuk össze a NASA és a Kanadai Űrügynökség soraiból. Lassan fogunk haladni, és maximálisan bízunk egymásban – így fogjuk végigcsinálni” – mondta Wiseman parancsnok az indulás előtt, hozzátéve, hogy az Artemis–2 sikere kritikus fontosságú.

Mint ismeretes, ez az a főpróba, amely előkészíti az utat a következő küldetés, az Artemis–3 számára, amelynek során az emberiség évtizedek után ismét talpat fog a Holdon, ezúttal a feltáratlan déli pólus közelében. A távlati cél pedig egy állandó holdbázis kiépítése, amely ugródeszkaként szolgál majd a végső nagy álom, a Mars meghódítása felé.

Aki élőben szeretné követni az űrhajósok epikus, 10 napos utazását, a NASA+ streamingszolgáltatón és a YouTube-on folyamatosan megteheti, ahol az Orion fedélzeti kamerái is rendszeresen élő képet sugároznak a Földtől egyre távolodó űrkapszulából – de természetesen az Indexen is figyelemmel követjük a legénység útját.

(index.hu)