rmdsz
2024. június 20., csütörtök Rafael napja
árfolyam:
1 euro = RON
1 dollár = RON
100 forint = 0 RON

Megszülettek a Máramaros megyei lakossági konzultáció eredményei

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

Feldolgozták a tavaly ősszel a Máramaros megyei RMDSZ által elindított megyei lakossági konzultáció adatait. A kiértékelést Székely István Gergő politológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa végezte el. A felmérés 2021 novemberétől 2022 márciusáig zajlott, a kérdésekre adott válaszok is az akkori időszakról mutatnak tükröt.


A 22 kérdésből álló kérdőívet egyrészt nyomtatott formában terjesztették a megye magyarok által lakott településein, másrészt online is ki lehetett tölteni, a megye magyarokat tömörítő Facebook-csoportjaiban is megosztották a felhívást.  

„Azért indítottuk el a lakossági konzultációt, mert látni akartuk egyrészt hogyan értékelik a Máramarosban élő magyarok a szervezet munkáját a tavaly lezajlott tisztújításokat követően és a két terület (Nagybánya és Történelmi Máramaros) egyesülése után fél évvel, mit várnak el tőlünk, megyei és helyi vezetőktől, választott tisztségviselőktől, másrészt pedig fel akartuk térképezni a közösség által legfontosabbnak tartott problémákat, amelyekkel az RMDSZ-nek foglalkoznia kell. Az volt a cél, hogy minél több máramarosi magyarhoz eljussunk, megkérdezzük őket, hiszen mindenki véleménye számít. Összesen 1015 személy töltötte ki a kérdőíveket, ami mindenképp figyelemre méltó szám, hiszen a 2011-es népszámlálás adatai szerint a megye magyar lakossága 32.600 személyt tett ki” – fogalmazott Pintér Zsolt, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke.

A konzultáció kielemzése részletesen itt olvasható. Az alábbiakban bemutatjuk a konzultáció néhány fontosabb eredményét.

A válaszadók nagy többsége, közel 85%-a hallott róla, hogy 2021-ben a Máramaros megyei helyi RMDSZ szervezetekben általános tisztújítást tartottak. A tisztújítások megítélése általánosságában pozitív, számottevő azonban azok aránya, akik nem tudták, vagy még korainak tartották megítélni.

A két területi szervezet egyesüléséről valamivel kevesebben hallottak, mint a helyi tisztújításokról. A kitöltők többsége (56,4%) helyes döntésnek tartotta az egyesülést, negatív értékelést pedig csak kevesen választottak. 

A felmérésből többek között érzékelhető, hogy a kitöltők többsége megelőlegezett egyfajta bizalmat a megújult és egyesült szervezetnek, ugyanakkor sokan kiemelték a jobb kommunikációt. Szintén egyértelműen kirajzolódott a konzultációból, hogy az emberek igénylik az RMDSZ vezetőinek fokozottabb jelenlétét a helyi közösségekben.

A konzultációból ezenkívül kiderült, hogy az emberek az RMDSZ-től azt várják el leginkább, hogy etnikai, kisebbségű jellegű problémákkal foglalkozzon, ezen belül kiemelt helyen szerepel az oktatás, a kulturális kérdések és az identitás megőrzése. Ugyanakkor a szervezettől jobb megélhetést, fejlesztéseket is elvárnak, de ugyanolyan súllyal jelent meg a szociális kérdések megoldásának szükségessége is. 

A felmérés eredményei megerősítették, hogy a magyar érdekképviseletnek kiemelten kell foglalkoznia az anyanyelvi oktatással. Kivehető volt, hogy a magyar nyelvű oktatással érintkezők sokkal pozitívabban ítélik meg annak minőségét. A pozitív oldalon az etnikai identitás megőrzéséhez kötődő érvek domináltak, ezt követik a materiális érvek (pl. jól felszerelt iskola) és az oktatás színvonalára vonatkozó megjegyzések. A negatív oldalon a kis létszám hátrányára vonatkozó kritikák kerültek az első helyre, ezt követték az oktatás színvonalát kritizáló hozzászólások.

Főleg az alacsony gyermekszám esetében igen látványos, hogy mennyivel több (és többfajta) negatív, mint pozitív következményt kapcsolnak hozzá (pl. összevont osztályokat, a szakkínálat vagy a differenciált foglalkozás korlátait). A kitöltők egy része azonban előnyöket is kapcsolt az alacsony diáklétszámhoz, mint például otthonosság-érzetet, vagy a gyerekekre jutó több időt. 

A román iskola választására vonatkozó indoklások között első helyen a helyi oktatás hiánya, megszűnése jelent meg, a harmadik leggyakoribb ok pedig a távolság volt a magyar iskolától. A minőség a második helyen szerepelt, nagyjából a válaszok egyhetedét tette ki. Fontos eredmény azonban így is, hogy ott, ahol megszűnt a magyar oktatás, tapintható az újraindításra, vagy legalább a fakultatív nyelvoktatás megszervezésére irányuló igény. Máramaros megyében jelenleg kilenc településen van fakultatív magyar oktatás, amelyben 277 diák vesz részt.

 

 

 

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek



Reklam


Uj Szo

PIACZ, apróhirdetések

Ingyenes hitelek vállalkozás indításához Komoly és gyors magánhitel Hitelt keres tevékenysége felélesztésére, akár egy projekt (...)

Ingyenes hitelek vállalkozás indításához Komoly és gyors magánhitel Hitelt keres vállalkozása felélesztésére, akár pénzre van (...)

Ingyenes hitelek vállalkozás indításához Komoly és gyors magánhitel Hitelt keres vállalkozása felélesztésére, akár pénzre van (...)

adj fel hirdetést
no
tmh
Reklam
Reklam
Reklam
banyavidek