Hogyan hamisítsunk jó iskolákat?

| Vélemények 3 | Nyomtatom | A+ | A-

Az utóbbi napok, hetek vezető hírei között vannak a különböző középiskolák érettségi statisztikáinak elemzései, összehasonlítások, toplisták születnek, iskolákat kiáltanak ki győztesnek, vesztesnek a diákok eredményei alapján. Tény, hogy ebben nem csupán a sajtó jeleskedik, a tanfelügyelőségek, a minisztérium és maguk az iskolák is versenyként fognak fel egy olyan országos mérést, ami valójában nem verseny: a diákok nem azért érettségiznek, hogy iskolájuk statisztikáját növeljék a konkurens iskolákkal szemben, hanem, hogy érettségi vizsgájuk legyen. Hogyan születnek ezek az eredmények, mit árulnak el egy iskola valós színvonaláról?


Mit mér az érettségi vizsga?

Az elmúlt évek sikertelenségeit országos szinten nagy arányban okozza magának az érettségi tételnek (a tananyagnak, az érettségi követelményrendszernek) a hibája, a javítókulcs indokolatlan megkötései, a fordítási hibák, a javítás szubjektivitása, a szervezetlen vizsgabonyolítás. A más megyékben történő javítás hol az eredményhirdetést késleltette, hol a javító tanárokat sürgette. Az érettségi vizsga tehát nem csupán a diákok teljesítményét, hanem magát az oktatási rendszert is méri. Gyakran maga a mérőeszköz alkalmatlan a mérésre. Az ilyen hibák kiszűrésén egyébként dolgozik a minisztérium, de az eredmény csak egy még bizalmatlanabb, még gyanakvóbb, agyonkamerázott, jogi procedúrákban gondolkodó, többszörösen túlszervezett, és éppen ezért működésképtelen vizsgarendszer.

Hogyan számítsunk érettségi statisztikát?

1. Az igazán reális érettségi statisztikát egy teljes generációra vetítve kellene számolni: az sokkal többet árulna el, ha tudnánk,  hányan érettségiztek a 12 évvel ezelőtt első osztályba iratkozott gyermekek közül. Egy ilyen szám tartalmazhatná a külföldre távozott, iskolaelhagyó, iskolaváltó, lemorzsolódott, román tagozatra átszivárgott, szakiskolát végzett, 12 osztályt elvégzett, de érettségire be nem iratkozó, érettségin meg nem jelent diákok hányadát is. Ilyen statisztikát azonban egyetlen középiskola sem számol. Sőt, az érettségi eredményeit manipuláló statisztikák kirívó példája a 2013-as kolozsvári eset, mely világos bizonyítéka annak, hogy a rangos középiskolák számára az érettségi statisztika értékesebb mutató, mint saját diákjainak sorsa. Jó iskolát hamisítani legkönnyebben úgy lehet, hogy azokat a diákokat, akik nem esélyesek, nem is engedjük érettségizni, őszre buktatjuk őket, így a sikeresen érettségizők bűvös százalékát csak a beiratkozottak számához kell viszonyítani. A XII. osztály végén megbuktatott diákok boldogulása aztán senkit sem érdekel. Az őszi érettségi statisztikákat senki sem vizsgálja. A módszer csak 2013-ban keltett felháborodást, azóta országosan elfogadottá vált. Az érettségi statisztika olyan érvvé változik ebben a felfogásban, ami beiratkozó diákok egész hadát serkenti arra, hogy efféle „rangos” iskolákat válasszanak. Gyermek pedig egyre kevesebb van, az értük folytatott harc egyre keményebb.

2. Az érettségi eredmények megszépítésének másik eljárása valószínűleg a Dimand-interpretáció néven fog bevonulni a köztudatba. A hivatalos, minisztériumi statisztikát Dimand István az ehirmondó.ro-n így értelmezi: „A máramarosszigeti Leőwey Klára Elméleti Líceum idei végzőseinek mindegyike átment az érettségi vizsgán.” ami annyiban valóban igaz, hogy 21 diák eredményesen érettségizett, 4-üknek sikerült 5-ös feletti jegyeket írniuk, de nem érték el a 6-os átlagot, azaz mégsem mentek át az érettségi vizsgán, egy diák pedig nem jelent meg. Ezt a hírt aztán a Bányavidéki Új Szó is címlapon közli, egymás mellett hozva le a Németh László Elméleti Líceum reális eredményeit a Dimand-féle leöweys számokkal, ismét valamiféle versenyhelyzetet sugallva, s bár a forrást megjelöli, annak hitelességét, igazságtartalmát nem ellenőrzi, pedig könnyűszerrel megtehetné.

3. Érettségi átlagot egy érettségi vizsgaidőszak végén, azaz az őszi érettségi óvások utáni végleges adatait beszámítva kellene közzétenni. Nyáron ugyanis a diákok egy része, bár összességében véve sikertelenül vizsgázik, így „rontja a statisztikát”, mégiscsak letesz 2-3 érvényes, sikeres vizsgát valamely tantárgyból, így ezeken túllépve közelebb áll a teljes sikerhez. Sokan közülük ősszel be is hozzák ezt a lemaradást. S becsülni kell azokat is, akik két nekifutásból, vagy korrigálva egy balesetet mégiscsak leérettségiznek.

Az előző generációkból beiratkozott diákok eredményeit az aktuális generáció statisztikájába viszont nem kell beszámítani. Ők néhány százalékkal javítják a saját generációjuk (tavalyi, tavalyelőtti) érettségi statisztikáit. Tény, hogy minél több idő telik el a próbálkozások között, annál kisebb az esély a sikeres érettségire.

Toplistás iskolák

Időnként a sajtó, máskor a minisztérium és tanfelügyelőségek éreznek igényt arra, hogy iskolai toplistákat írjanak. Egy ilyen statisztika bölcsen megállapítja, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum az ország legjobb iskolája, ami így is lehet, ha ugyan az ilyesmi fontos volna. Az adatok azonban azért sem relevánsak, mert a Bolyai Líceum nyilván van abban a helyzetben, hogy komoly szelekcióval hozza létre osztályait, egy szórványiskolának viszont az a feladata, hogy biztosítsa az anyanyelven való tanulás lehetőségét minden gyermeknek – azaz a kevésbé jó képességűnek is. Így tehát adódik a kérdés: kiválogatni a jók közül a legjobbakat, és azokat sikeres érettségihez juttatni nagyobb bravúr-e, mint felzárkóztatni a kevésbé jókat is, és a gyenge átlagokkal bejutott gyermekeket négy év alatt 2-3 jegynyi előrelépésre ösztönözni – akár szerényebb érettségi statisztika árán is? És egyáltalán: összemérhető-e két ilyen iskola? Kell-e összemérni, és kinek jó ez?

Ha a fenti toplista eredményhirdetését komolyan vennénk, ujjongva osztanánk meg: lám csak, sokkal előkelőbb helyen van a szórványiskolák között is a Németh László Elméleti Líceum, mint a nagyhírű nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, vagy a sokat támogatott dévai Téglás Gábor Iskolaközpont, az aradi Csíki Gergely Iskolaközpont vagy a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum, sőt, azt is mondhatnánk, hogy a szórványiskolák közül a miénk a legjobb. Ha az ilyen toplisták ugyan számítanának valamit. (Hasonló példát megyei szinten román iskolák versengésére is hozhatnánk.)

Mint ahogy az sem az iskola színvonalát mutatja, hogy mi az a legkisebb jegy, amivel még be lehet jutni. Ilyen értelemben érdekes az összehasonlítás: látjuk, hogy a Bethlen Gábor Kollégiumba 8,05-tel lehet bejutni, hozzánk 5,12-vel, mégis az előző toplista szerint jobbak az eredményeink, mint az enyedieknek. Vagy azt látjuk, hogy Enyeden van szelekció, nálunk nincs. Vagy azt, hogy náluk szűkebb a beiskolázási keret (osztályok száma a diákok számához viszonyítva), nálunk tágabb. Vagyis egészen pontosan: nem látunk semmit.

Szociális szempontok kontra statisztikák

Soha, egyetlen statisztika sem mondja ki: az iskolát elvégzett, vagy akár részben elvégzett diákok között egyre többen vannak olyanok, akik mögött nem áll igazi támogató család, akik szociális nehézségekkel küszködnek, akiket elhagytak a szüleik, akik iskola mellett dolgozni kényszerülnek, akik kisebb-nagyobb fogyatékukat győzik le – és akik számarányosan egy szórványiskolában pont annyian vannak, mint a társadalomban magában. Az ilyen diákok ugyanis fel sem érnek a rangos iskolák bejutási átlagához, vagy legalábbis sokkal kevesebben. S bár a szórványiskolákban ezek a gyermekek „rontják a statisztikát”, legtöbbször önmagukhoz képest óriási eredményeket érnek el: elvégeznek 10 osztály, vagy 12-t, legyőzik önmagukat és körülményeiket, óriási erőfeszítések árán jelen vannak az órákon, anyanyelvükön tanulnak, anyanyelvű kultúrában nevelkednek. Ezek a kis, egyéni csodák – ha választani kell – talán többet érnek, mint egy toplista előkelő helye. Mert ezeket a diákokat, bár nem juttattuk érettségihez, mégis megmentettük a teljes elkallódástól. Mert a diák számunkra mégiscsak több, mint egyszerű számadat.

Nem zárom ki, hogy volna mód kialakítani egy olyan komplex módszert, mely az iskolákat megbízhatóan mérhetné egymáshoz, és főképp évtizedekre kiterjedően önmagukhoz, kimutatva a változás trendjeit, azt, hogy javul vagy romlik egy-egy iskola sajátmagához (is) mért teljesítménye. Abban azonban biztos vagyok, hogy az iskolák valós értéke nem derült ki a sajtóban közölt sok százalékos, átlagszámító, összehasonlító adatból, de sokkal közelebb kerültünk az érettségi statisztikák relativitáselméletéhez.

                                                                                         

Váradi Izabella

 

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek

ParaPeter 2017.02.06 18:59:27
Érdekes írás, kicsit olyan íze van, mintha Váradi Izabella magyarázná a bizonyítványát, hogy miért alacsony a Németh László színvonala... A számok makacs dolgok, mind lehet mellé a sok körítés és kimagyarázás.
Böndi Szabolcs-Attila 2017.01.30 23:36:27
Érdekes és kogos olvasmány. Nem mellékes még 1 szempont: 'szorvány' iskolában érettségizett kollegáim még hencegtek is (2000es érettségi) hogy milyen módszerekkel engedték a felügyelő tanárok őket érvényesülni, hogy 'tutira' bejussanak az egyetemre... Sorozatosan jöttek, jelentkeztek 10es átlagukkal, mikor a mi iskolánkban egyetlen 1 db 10es érettségi volt 4 osztályból. És mind sikeresek lettünk, vannak kutatók, programozók, egyetemi tanárok, műszaki emberek és közép illetve felső vezetők rengetegen az osztályomból. A 'nagy 10esek' - tisztelet 1 kivételneek - le sem diplomáztak ugy, hogy mások elől igy elfoglalták az állami támogatású helyeket.
Nagy István 2017.01.28 13:16:13
Ritka olvasmány. Örülök, hogy belebotlottam.

Írja meg véleményét:

 

a hozzászólások felülvizsgálatát és törlési jogát fenntartjuk



idea 2016


árfolyam:
1 euro = 4.4486 RON
1 dollár = 3.9628 RON
100 forint = 1.4356 RON
isk
Uj Szo

PIACZ, apróhirdetések

Álláslehetőség, Account Manager pozíció román nyelvtudással Account Manager (román nyelvtudással) Feladatok: • A cég tevékenységének (...)

Szlovákiai munkák nyelvtudás nélkül is Szlovákiába autógyárba keresünk munkavállalókat operátori munkakörbe. Könnyű fizikai (...)

MATEMATIKA OKTATAS Matematikat tanitok V-VIII osztalyos diakoknak! Tel:0727374905

adj fel hirdetést
mmhirlap

SZAVAZÁS

A FF2017 szombati nagykoncertjén kit látna, hallana legszívesebben?

szavazok

a szavazás állása
korábbi szavazatok

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek

vgá A magyar gazdaságra pozitív hatással (...)

szomorú, h egy másik, nagy álomra, a (...)

Nagybányai Változik a régi főtér közlekedési (...)

Végre bejött Orzac-nak amit (...)

Nem turista Változik a régi főtér közlekedési (...)

Mi a fenenek nem jarnak a 'turistak' (...)

vgá Nagybányai Háló-s Farsangi batyu bál

várja az ember az ilyen alkalmakat

vgá Igazi Tiltott Sörre állnak át (...)

szép lenne, ha visszajönne a régi (...)

Sztancsek János A síri csend birodalmában

Címem:Magyarország 3044.Szirák (...)

Cserkészanya A világ magyarságát hozná közelebb (...)

Nagyon megható és igaz szövege van. (...)

ParaPeter Hogyan hamisítsunk jó iskolákat?

Érdekes írás, kicsit olyan íze van, (...)

Dorin Árvizek Máramarosban

Faci bani acasă! Atenție, oferta (...)

Tibor IN MEMORIAM KORMOS SÁNDOR

Nagyon szép dolog, hogy a Teleki Ház (...)

PÉTER kÁROLY Johannis: gyásznap a mai a jogállam (...)

'Megteszek mindent, ami tőlem telik, (...)

Dávid Lajos IN MEMORIAM KORMOS SÁNDOR

2010-ben a Teleki Emlékplakett ezüst (...)

Bertok S. IN MEMORIAM KORMOS SÁNDOR

Egy postumus díjat megérdemel Kormos (...)

Ambrus István Nagybányáról idén Barcsy Lajos (...)

Kedves Barcsy Lajos úr! Gratulálok az (...)

Böndi Szabolcs-Attila Hogyan hamisítsunk jó iskolákat?

Érdekes és kogos olvasmány. Nem (...)

Nagy István Hogyan hamisítsunk jó iskolákat?

Ritka olvasmány. Örülök, hogy (...)

vgá Elképesztő látvány - Az első (...)

mindenesetre nagyon érdekes

vgá Oscar-díjra jelölték a magyar (...)

szívmelengető hír

Péter Károly Zátonyra futhat a Brexit?

Be(le) lépni sem volt könnyű. Tíz (...)

vgá Zátonyra futhat a Brexit?

nem olyan könnyű az Európai (...)

Sanyi Beavatkozás a hómentes utakért – (...)

Ez ez nagy hazugság ! Mi január 22. (...)

vgá Bitay Zoltán festőművész (...)

ez is egy nagyon jó dolog

vgá Történelmi elnök volt – de nem (...)

komplikált dolog Amerika

vgá Egymást követték a rengések (...)

milyen nagy kár, hogy ilyenek is vannak

vgá Januári kvíz-est

egy nagyon jó hír

vgá Már tízezren haltak meg a jemeni (...)

erre mi a megoldás?

Péter Károly Johannis: katasztrofális lenne az (...)

Éppen olyan katasztrofális, mint (...)

Robert Összemossa a valóságokat az ASUS új (...)

Az igen... fejlodik a tehnologia.

véleményt, a cikkek végén az erre kijelölt helyen, lehet írni

tmh
x Ezt olvasta?

Átadták a Duna Arénát

Átadták a Duna Arénát

Fürjes Balázs kedden bejelentette, hogy a szerződésben vállalt határidő előtt és költségkereten belül elkészült a (...)