Hogyan hamisítsunk jó iskolákat?

| Vélemények 3 | Nyomtatom | A+ | A-

Az utóbbi napok, hetek vezető hírei között vannak a különböző középiskolák érettségi statisztikáinak elemzései, összehasonlítások, toplisták születnek, iskolákat kiáltanak ki győztesnek, vesztesnek a diákok eredményei alapján. Tény, hogy ebben nem csupán a sajtó jeleskedik, a tanfelügyelőségek, a minisztérium és maguk az iskolák is versenyként fognak fel egy olyan országos mérést, ami valójában nem verseny: a diákok nem azért érettségiznek, hogy iskolájuk statisztikáját növeljék a konkurens iskolákkal szemben, hanem, hogy érettségi vizsgájuk legyen. Hogyan születnek ezek az eredmények, mit árulnak el egy iskola valós színvonaláról?


Mit mér az érettségi vizsga?

Az elmúlt évek sikertelenségeit országos szinten nagy arányban okozza magának az érettségi tételnek (a tananyagnak, az érettségi követelményrendszernek) a hibája, a javítókulcs indokolatlan megkötései, a fordítási hibák, a javítás szubjektivitása, a szervezetlen vizsgabonyolítás. A más megyékben történő javítás hol az eredményhirdetést késleltette, hol a javító tanárokat sürgette. Az érettségi vizsga tehát nem csupán a diákok teljesítményét, hanem magát az oktatási rendszert is méri. Gyakran maga a mérőeszköz alkalmatlan a mérésre. Az ilyen hibák kiszűrésén egyébként dolgozik a minisztérium, de az eredmény csak egy még bizalmatlanabb, még gyanakvóbb, agyonkamerázott, jogi procedúrákban gondolkodó, többszörösen túlszervezett, és éppen ezért működésképtelen vizsgarendszer.

Hogyan számítsunk érettségi statisztikát?

1. Az igazán reális érettségi statisztikát egy teljes generációra vetítve kellene számolni: az sokkal többet árulna el, ha tudnánk,  hányan érettségiztek a 12 évvel ezelőtt első osztályba iratkozott gyermekek közül. Egy ilyen szám tartalmazhatná a külföldre távozott, iskolaelhagyó, iskolaváltó, lemorzsolódott, román tagozatra átszivárgott, szakiskolát végzett, 12 osztályt elvégzett, de érettségire be nem iratkozó, érettségin meg nem jelent diákok hányadát is. Ilyen statisztikát azonban egyetlen középiskola sem számol. Sőt, az érettségi eredményeit manipuláló statisztikák kirívó példája a 2013-as kolozsvári eset, mely világos bizonyítéka annak, hogy a rangos középiskolák számára az érettségi statisztika értékesebb mutató, mint saját diákjainak sorsa. Jó iskolát hamisítani legkönnyebben úgy lehet, hogy azokat a diákokat, akik nem esélyesek, nem is engedjük érettségizni, őszre buktatjuk őket, így a sikeresen érettségizők bűvös százalékát csak a beiratkozottak számához kell viszonyítani. A XII. osztály végén megbuktatott diákok boldogulása aztán senkit sem érdekel. Az őszi érettségi statisztikákat senki sem vizsgálja. A módszer csak 2013-ban keltett felháborodást, azóta országosan elfogadottá vált. Az érettségi statisztika olyan érvvé változik ebben a felfogásban, ami beiratkozó diákok egész hadát serkenti arra, hogy efféle „rangos” iskolákat válasszanak. Gyermek pedig egyre kevesebb van, az értük folytatott harc egyre keményebb.

2. Az érettségi eredmények megszépítésének másik eljárása valószínűleg a Dimand-interpretáció néven fog bevonulni a köztudatba. A hivatalos, minisztériumi statisztikát Dimand István az ehirmondó.ro-n így értelmezi: „A máramarosszigeti Leőwey Klára Elméleti Líceum idei végzőseinek mindegyike átment az érettségi vizsgán.” ami annyiban valóban igaz, hogy 21 diák eredményesen érettségizett, 4-üknek sikerült 5-ös feletti jegyeket írniuk, de nem érték el a 6-os átlagot, azaz mégsem mentek át az érettségi vizsgán, egy diák pedig nem jelent meg. Ezt a hírt aztán a Bányavidéki Új Szó is címlapon közli, egymás mellett hozva le a Németh László Elméleti Líceum reális eredményeit a Dimand-féle leöweys számokkal, ismét valamiféle versenyhelyzetet sugallva, s bár a forrást megjelöli, annak hitelességét, igazságtartalmát nem ellenőrzi, pedig könnyűszerrel megtehetné.

3. Érettségi átlagot egy érettségi vizsgaidőszak végén, azaz az őszi érettségi óvások utáni végleges adatait beszámítva kellene közzétenni. Nyáron ugyanis a diákok egy része, bár összességében véve sikertelenül vizsgázik, így „rontja a statisztikát”, mégiscsak letesz 2-3 érvényes, sikeres vizsgát valamely tantárgyból, így ezeken túllépve közelebb áll a teljes sikerhez. Sokan közülük ősszel be is hozzák ezt a lemaradást. S becsülni kell azokat is, akik két nekifutásból, vagy korrigálva egy balesetet mégiscsak leérettségiznek.

Az előző generációkból beiratkozott diákok eredményeit az aktuális generáció statisztikájába viszont nem kell beszámítani. Ők néhány százalékkal javítják a saját generációjuk (tavalyi, tavalyelőtti) érettségi statisztikáit. Tény, hogy minél több idő telik el a próbálkozások között, annál kisebb az esély a sikeres érettségire.

Toplistás iskolák

Időnként a sajtó, máskor a minisztérium és tanfelügyelőségek éreznek igényt arra, hogy iskolai toplistákat írjanak. Egy ilyen statisztika bölcsen megállapítja, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum az ország legjobb iskolája, ami így is lehet, ha ugyan az ilyesmi fontos volna. Az adatok azonban azért sem relevánsak, mert a Bolyai Líceum nyilván van abban a helyzetben, hogy komoly szelekcióval hozza létre osztályait, egy szórványiskolának viszont az a feladata, hogy biztosítsa az anyanyelven való tanulás lehetőségét minden gyermeknek – azaz a kevésbé jó képességűnek is. Így tehát adódik a kérdés: kiválogatni a jók közül a legjobbakat, és azokat sikeres érettségihez juttatni nagyobb bravúr-e, mint felzárkóztatni a kevésbé jókat is, és a gyenge átlagokkal bejutott gyermekeket négy év alatt 2-3 jegynyi előrelépésre ösztönözni – akár szerényebb érettségi statisztika árán is? És egyáltalán: összemérhető-e két ilyen iskola? Kell-e összemérni, és kinek jó ez?

Ha a fenti toplista eredményhirdetését komolyan vennénk, ujjongva osztanánk meg: lám csak, sokkal előkelőbb helyen van a szórványiskolák között is a Németh László Elméleti Líceum, mint a nagyhírű nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, vagy a sokat támogatott dévai Téglás Gábor Iskolaközpont, az aradi Csíki Gergely Iskolaközpont vagy a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum, sőt, azt is mondhatnánk, hogy a szórványiskolák közül a miénk a legjobb. Ha az ilyen toplisták ugyan számítanának valamit. (Hasonló példát megyei szinten román iskolák versengésére is hozhatnánk.)

Mint ahogy az sem az iskola színvonalát mutatja, hogy mi az a legkisebb jegy, amivel még be lehet jutni. Ilyen értelemben érdekes az összehasonlítás: látjuk, hogy a Bethlen Gábor Kollégiumba 8,05-tel lehet bejutni, hozzánk 5,12-vel, mégis az előző toplista szerint jobbak az eredményeink, mint az enyedieknek. Vagy azt látjuk, hogy Enyeden van szelekció, nálunk nincs. Vagy azt, hogy náluk szűkebb a beiskolázási keret (osztályok száma a diákok számához viszonyítva), nálunk tágabb. Vagyis egészen pontosan: nem látunk semmit.

Szociális szempontok kontra statisztikák

Soha, egyetlen statisztika sem mondja ki: az iskolát elvégzett, vagy akár részben elvégzett diákok között egyre többen vannak olyanok, akik mögött nem áll igazi támogató család, akik szociális nehézségekkel küszködnek, akiket elhagytak a szüleik, akik iskola mellett dolgozni kényszerülnek, akik kisebb-nagyobb fogyatékukat győzik le – és akik számarányosan egy szórványiskolában pont annyian vannak, mint a társadalomban magában. Az ilyen diákok ugyanis fel sem érnek a rangos iskolák bejutási átlagához, vagy legalábbis sokkal kevesebben. S bár a szórványiskolákban ezek a gyermekek „rontják a statisztikát”, legtöbbször önmagukhoz képest óriási eredményeket érnek el: elvégeznek 10 osztály, vagy 12-t, legyőzik önmagukat és körülményeiket, óriási erőfeszítések árán jelen vannak az órákon, anyanyelvükön tanulnak, anyanyelvű kultúrában nevelkednek. Ezek a kis, egyéni csodák – ha választani kell – talán többet érnek, mint egy toplista előkelő helye. Mert ezeket a diákokat, bár nem juttattuk érettségihez, mégis megmentettük a teljes elkallódástól. Mert a diák számunkra mégiscsak több, mint egyszerű számadat.

Nem zárom ki, hogy volna mód kialakítani egy olyan komplex módszert, mely az iskolákat megbízhatóan mérhetné egymáshoz, és főképp évtizedekre kiterjedően önmagukhoz, kimutatva a változás trendjeit, azt, hogy javul vagy romlik egy-egy iskola sajátmagához (is) mért teljesítménye. Abban azonban biztos vagyok, hogy az iskolák valós értéke nem derült ki a sajtóban közölt sok százalékos, átlagszámító, összehasonlító adatból, de sokkal közelebb kerültünk az érettségi statisztikák relativitáselméletéhez.

                                                                                         

Váradi Izabella

 

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek

ParaPeter 2017.02.06 18:59:27
Érdekes írás, kicsit olyan íze van, mintha Váradi Izabella magyarázná a bizonyítványát, hogy miért alacsony a Németh László színvonala... A számok makacs dolgok, mind lehet mellé a sok körítés és kimagyarázás.
Böndi Szabolcs-Attila 2017.01.30 23:36:27
Érdekes és kogos olvasmány. Nem mellékes még 1 szempont: 'szorvány' iskolában érettségizett kollegáim még hencegtek is (2000es érettségi) hogy milyen módszerekkel engedték a felügyelő tanárok őket érvényesülni, hogy 'tutira' bejussanak az egyetemre... Sorozatosan jöttek, jelentkeztek 10es átlagukkal, mikor a mi iskolánkban egyetlen 1 db 10es érettségi volt 4 osztályból. És mind sikeresek lettünk, vannak kutatók, programozók, egyetemi tanárok, műszaki emberek és közép illetve felső vezetők rengetegen az osztályomból. A 'nagy 10esek' - tisztelet 1 kivételneek - le sem diplomáztak ugy, hogy mások elől igy elfoglalták az állami támogatású helyeket.
Nagy István 2017.01.28 13:16:13
Ritka olvasmány. Örülök, hogy belebotlottam.

Írja meg véleményét:

 

a hozzászólások felülvizsgálatát és törlési jogát fenntartjuk



idea 2016


árfolyam:
1 euro = 4.6400 RON
1 dollár = 3.9322 RON
100 forint = 14878 RON
isk
Uj Szo

PIACZ, apróhirdetések

sara.finanza KÜLÖNLEGES AJÁNLAT MINDEN 5000 15.000.000 Fejezd be a vonatkozik, azért vagyunk ott, hogy a (...)

Londoni álláslehetőségek nyelvtudás nélkül Cég bemutató: 10 éve foglalkozunk szállás és munkaközvetítéssel Londonban. Az eddigi (...)

Hollandiai állások azonnal Hollandiai partnerünk megbízásából keresünk munkavállalókat: - párok - baráti (...)

adj fel hirdetést
jogaink

SZAVAZÁS

Milyen helyi, magyar érdekeltségű projektet tart legfontosabbnak?

szavazok

a szavazás állása
korábbi szavazatok

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek

sara Kolozsvárra és Nagyváradra látogat (...)

KÜLÖNLEGES AJÁNLAT MINDEN 5000 (...)

sara Kivizsgálást indítanak a besztercei (...)

KÜLÖNLEGES AJÁNLAT MINDEN 5000 (...)

saraz Vidám Versek Versmondó Versenye (...)

KÜLÖNLEGES AJÁNLAT MINDEN 5000 (...)

saracelina Vidám Versek Versmondó Versenye (...)

KÜLÖNLEGES AJÁNLAT MINDEN 5000 (...)

sara Mindenki elmondhatja véleményét a (...)

KÜLÖNLEGES AJÁNLAT MINDEN 5000 (...)

anna Együtt ünnepelt a nemzet!

KÜLÖNLEGES AJÁNLAT MINDEN 5000 (...)

Grof Laszlo - Oxford Kétnyelvű utcanév táblákat (...)

Gratulalok - a jozan esz is igy kivanja!

Nemzethy Együtt ünnepelt a nemzet!

A 'Beszámoló'-t azért nem kellett (...)

Fülöp Indi Viktória Újabb történelmi pillanat (...)

csodás látványképek. pocsék (...)

Csaba Mindenki elmondhatja véleményét a (...)

itt magyarhonban minden nagyon jo, az (...)

Ernest Gondolatok egy régi-új iskola (...)

Enikő drága! Mindenki tudja, hogy sok (...)

Harmath Sándor Magyarország megvétózza a (...)

Helytelen a 'megvétózza' kifejezés (...)

László Gróf Elhunyt az Aranycsapat utolsó tagja

R.I.P. Tóth II. József, R.I.P. (...)

NÁDASSY JÓZSEF Vidám Versek Versmondó Versenye (...)

Abrankó Erzsébet megosztott egy (...)

NÁDASSY JÓZSEF Vidám Versek Versmondó Versenye (...)

Abrankó Erzsébet megosztott egy (...)

morosán Nagybánya, Románia Ifjúsági (...)

nem is lenne olyan rossz ötlet. jár (...)

Petofi Sandor Program osztondijasa Kivizsgálást indítanak a besztercei (...)

Mar eldontottek hogy nem volt etnikai (...)

Oshonoi Árthur Kolozsvárra és Nagyváradra látogat (...)

Ideje rendet tenni Orbán Viktornak a (...)

vgá Dragnea mégsem támogatja az (...)

Korai volt az öröm, talán egy (...)

RIST ZITA HAJNALKA Vihar utáni kártérítési (...)

Sajnalatos modon a hatosagok (...)

Kulcs Nagybánya egyik történelmi (...)

Csodálatos dolog ez. Vigyázzunk (...)

Sogor Andras Hetvenezer látogatót mozgatott meg a (...)

Hat en ott voltam es epp hogy nem (...)

Harmath Lajos Magyarország megvétózza a (...)

Szerintem az is szempont lehet, hogy a (...)

Harmath Lajos Macron beengedné a schengeni övezetbe (...)

Minél előbb, annál jobb!

vgá Egy üdítő színfolt városunkban: a (...)

nagyon örülök zita, h tetszett a (...)

RIST ZITA HAJNALKA Egy üdítő színfolt városunkban: a (...)

Nagyon jo a bemutato szoveg,rovid (...)

Sógor András DARNAI ÁRPÁD – a máramarosi magyar (...)

Nyugodjék békében.

véleményt, a cikkek végén az erre kijelölt helyen, lehet írni

tmh
x Ezt olvasta?

Kiállt a Fidesz Lengyelország mellett Strasbourgban

Kiállt a Fidesz Lengyelország mellett Strasbourgban

Nagy többséggel (438 igen, 152 nem és 71 tartózkodás) döntött úgy az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése, (...)