A világ legbűbájosabb városa. Nagybánya az irodalomban című antológia nemrég jelent meg a Teleki Magyar Ház kiadásában. Az irodalmi kötet anyagának válogatásáról, a szemelvényekből kirajzolódó Nagybánya-képről Bertóti Johanna szerkesztő, költő beszélt a Krónikának. Mint mondta, az idők során Nagybánya sokat változott, ez a könyvben részben követhető, és fájdalmas, hogy a (...) olvasd tovább
Az első zsidók a 19. században érkeztek Felsőbányára. 1869-ben mindössze 31 zsidó élt Felsőbányán; 1910-ben 268 személy vallotta magát zsidónak. Az 1941-es népszámlálás során 4292 állampolgárból mindössze 309 vallotta magát zsidónak. Felsőbánya zsidó közössége szorosan kapcsolódott (...) olvasd tovább
Az első zsidók az 1760-as években érkeztek Szinérváraljára, Galíciából. A szinérváraljai zsidók többnyire mezőgazdasággal, kereskedelemmel és bortermeléssel foglalkoztak. 1869-ben Szinérváralja zsidó lakossága több mint 400 főt számlált; 1900-ban 634-en voltak, 1941-ben pedig 712-en voltak a közösségben. Ők (...) olvasd tovább
Az első zsidók a 19. század elején kezdtek megérkezni Kápolnokmonostorra. A zsidók többsége Galíciából (a mai Ukrajna) érkezett. Az első zsinagógát csak 1867-ben építették fel. A zsidó közösség az 1930-as népszámlálás során meghaladta a 350 főt, a község 1200 lakosa közül. (...) olvasd tovább
Felsőrónára (Ober-Rina jiddis nyelven) a 18. század elején érkeztek az első zsidó telepesek. 1850 után újabb zsidók kezdtek beköltözni a faluba, népességük 1880-ban 236, 1910-ben 539, 1941-ben pedig 388-at személyt számlált. Felsőróna zsidó lakossága - néhány kivételtől eltekintve - szerény életet élt. Legtöbben a (...) olvasd tovább
A közösségi média elterjedésével a régi fényképfelvételek, képeslapok, korabeli fotók reneszánszát éljük. Előkerülnek újabb és újabb régi fényképek, amelyek a helyi múltat tükrözik, a bányavidéki, máramarosi múltunkba biztosítanak bepillantást. Ilyen jellegű, folyamatosan bővülő adattár a Nagybánya.ro Fotóarchívum részlege. A Nagybánya.ro Fotóarchívum (...) olvasd tovább
A Magyar Sí Szövetség 1941. október 23-án jelölte meg a Radnai-havasok lábánál elterülő Borsafüredet az építendő magyar olimpiai síközpont helyszíneként. A bécsi döntéseket követően Magyarország visszakapta számos magas hegyét, így már 1940 őszétől megkezdődött az erdélyi és kárpátaljai hegyvidék síterepeinek feltárása, valamint – ahol lehetséges volt – kisebb (...) olvasd tovább
Zolopcsuk Pál Róbert Máramarossziget című albuma alapján osztjuk meg a szerző rajzait és leírásait Máramarossziget egykori és mai zsinagógáiról: Orthodox zsinagóga Máramarosszigeten letelepedett zsidók 1775-ben egy zsinagóga építésére kérnek engedélyt a császári udvartól, mely engedélyt meg is (...) olvasd tovább
Rendkívüli hírek a tengerentúlról: nagybányai filmet jelöltek a hollywoodi Gold Awards döntőjére. A jelölésre azután került sor, hogy a filmet január 5.-én elbírálták Los Angelesben, a hollywoodi Független Filmfesztiválon. A nagybányai német származású Walter Übelhart (Shakespeare árnyékában c. regény szerzője) és (...) olvasd tovább
A Máramaros megyei Gardánfalva (Gârdani) első írásos említése 1424-ból származik, Kardanfalwa, Ardanfalva, Hardanfalva, Kardanfalva neveken. A település Szilágycsehtől északkeletre, a Szamos bal partján fekvő település. A Blomberg-kastély Vesztfáliai ősnemes család sarjaként, 1780-ban Blomberg Lajos báró, adományt kap, III. (...) olvasd tovább
A Nagybánya egykor és ma album, egy meseszerű időutazásra hív meg, amelyben régi képeslapok és azok mai helyszínei jelenítik meg a kedves múltat és a mai világot. A múlt és a jelen, a történelem és modern kor, a képek és az emlékképek mind-mind megjelennek egy spontán, de érzelmeket kiváltó fotográfiai (...) olvasd tovább
Nagybányán a a XIV. században épült Szent István-templomon kívül, 1402-ben szentelték fel a város második templomát, a kispiacon lévő Szent Miklós-templomot. A XV. században még két templom épült Nagybányán: a Szent Márton- és a Szent Katalin-templom a cinteremben. Romjaikat a 2012-2015 közötti ásatások során (...) olvasd tovább
A 80 éve elhunyt festő előtt Murádin Jenő művészettörténész írásával tisztelgünk: A nagybányai művésztelep alapító mesterei között az ő festészete követte legrugalmasabban mozgalmas korának stílusváltásait. Pályája kései szakaszaiban is elfogadta a változásokat, a művészet (...) olvasd tovább
A 15. Főtér Fesztivál - Nagybányai Magyar Napokon bemutatott album megvásárolható a régi főtéri Ex Libris antikváriumban, a Várvédő Galériában, az RMDSZ-nél, valamint a Compact áruházban (Bukarest sugárút). A Nagybánya nyomai betűkben kiadványban Nagybánya magyar vonatkozású nyomait, a város kül- és beltéri, írott (...) olvasd tovább
A Szent István Napok keretében, szerdán bemutatták az egyházközségi kiállítótermet a Szentháromság-templom galériájában. Az állandó kiállítás anyagát, a templom ereklyéit, a nagybányai egyházi élet emléktárgyait válogatta és berendezte, Strebeli Róbert és Nagy Annamária (...) olvasd tovább
Szatmárnémeti és Nagybánya között, a Szamos folyó mentén fekszik az ősi település, Aranyosmeggyes. A település rejti Erdély egyik legszebb reneszánsz várkastélyának romjait. Az itteni Lónyay-kastély helyén már a 13. század második felében is vár állt, hiszen a Kaplony nemzetséghez tartozó András IV. (...) olvasd tovább
Mikola András Nagypeleskén született 1884. március 17-én. Magyar festő, a nagybányai művésztelep második nemzedékének jeles tájképfestő művésze és mestere. Pályája elején jogot hallgatott Debrecenben de hamarosan kiderült, hogy „csak” a rajz és a festés érdekli. Rajzolni, festeni tanult a nagybányai művésztelepen, majd (...) olvasd tovább
Nagysomkút Nagybányától 25 km-re délnyugatra fekszik. 2011-ben a városnak 3888 lakosa volt, amelyből csupán 166 vallotta magát magyarnak. Nevét 1405-ben Somkwth, 1475-ben Sumkwth-nak írták, s a kővári uradalomhoz tartozott. 1555-ig a Drágfi családé volt, utána pedig a Kővárvidék része lett. A XVIII. század (...) olvasd tovább
A Máramaros megyei Pribékfalva, Nagybányától 20 kilométerre, Kővárhosszúfalutól nyugatra fekvő, Szamos menti település. Pribékfalva nevét nevét 1405-ben említette először oklevél Pibylfawa néven, majd 1424-ben Pribelfalwa-nak írták. A falu a kővári uradalomhoz tartozott. 1555-ig a Drágfi (...) olvasd tovább
Koltó falu Erdélyben, Máramaros megyében. 2004 óta községgé alakult, így közigazgatásilag önálló. Nagybányától 10 km-re, a Lápos folyó mentén fekszik. Koltó a történelmi Kővár-vidékhez tartozik. A vidék központja a tatárjárás után épült és katonailag megerősített Kővár volt, aminek romjai (...) olvasd tovább
PRAHA Rychlá a rychlá půjčka a investice Dobrý den, jsem fyzická osoba nabízející půjčky po (...)
Ajánlatok kölcsön pénzt az egyének közötti súlyos (Masszort keresek) Helló, Madame gazda gergelia vagyok. A magánszemélyek között kölcsön ajánlatot nyújtok, (...)
Hitel kínál az egyének közötti súlyos Helló, a tiédOlyan kölcsönt keres, amely újraindítja a tevékenységét, egy projekt (...)
adj fel hirdetést
VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek
A sürgős egyének közötti (...)
A sürgős egyének közötti (...)
A sürgős egyének közötti (...)
A sürgős egyének közötti (...)
A sürgős egyének közötti (...)
A sürgős egyének közötti (...)
A sürgős egyének közötti (...)
A sürgős egyének közötti (...)
A sürgős egyének közötti (...)
A sürgős egyének közötti (...)
A sürgős egyének közötti (...)
A sürgős egyének közötti (...)
A sürgős egyének közötti (...)
A sürgős egyének közötti (...)
A sürgős egyének közötti (...)
A sürgős egyének közötti (...)
A sürgős egyének közötti (...)
A sürgős egyének közötti (...)
A sürgős egyének közötti (...)
A sürgős egyének közötti (...)
A sürgős egyének közötti (...)
A sürgős egyének közötti (...)
A sürgős egyének közötti (...)
A sürgős egyének közötti (...)
A sürgős egyének közötti (...)
A sürgős egyének közötti (...)
A sürgős egyének közötti (...)
A sürgős egyének közötti (...)
A sürgős egyének közötti (...)
A sürgős egyének közötti (...)
véleményt, a cikkek végén az erre kijelölt helyen, lehet írni